Eddigi bejegyzéseimben általánosságban beszéltem a kaszinóról, ebben a bejegyzésben személyes tapasztalatomat, pontosabban egy játékostól hallott történetet szeretnék megosztani veletek. Ritkán fordul elő, hogy a játékosok az alkalmazottakkal beszélgessenek, de az a játékos úgy érezte, hogy ki kell öntenie valakinek a lelkét. Mi meghallgattuk. Jól öltözött, fiatal, harminc év körüli férfi volt akinek az arcán a gondterheltség nyomai látszodtak. Elmesélte, hogy kiskorába édesapjának jól fizető állása volt, édesanyja csak a háztartással foglalkozott, boldog életet éltek. Egyik napról a másikra hirtelen minden megváltozott, édesapja inni kezdett, kaszinókba járt és édesanyját is bántalmazta. Eladósódtak, kölcsönöket halmoztak fel amikor szó nélkül édesapja elhagyta őket. Akkor megfogadta, hogy belőle sosem lesz olyan ember, mint az édesapja. Ezután abbahagyta, nem folytatta a mesélést, de tudtunk mi is, ő is, hogy játékosként jött a kaszinóba...